Sportcsarnok és Tanuszoda

Cím: 2711 Tápiószentmárton, Bartók Béla út 5/A

E-mail: sportcsarnok@gmail.com

Tel/Fax: 06 29 424 125

Kezdőlap Árak Terembeosztás Edzőtáborok Teremlabdarúgás Térkép Hurkatöltő Fesztivál

Foglalkozásaink:

..::Úszásoktatás::..

..::Babaúszás::..

..::Vizitorna::..

..::Spinning::..

..::TRX::..

..::HOT IRON::..

..::Zumba::..

..::Kézilabda::..

..::Masszázs::..

 

XVIII. Téli Teremlabdarúgó Bajnokság

 

Versenykiírás

A bajnokság lebonyolítása

  • A bajnokság kezdete 2013. november vége, december eleje, várható befejezése 2014. február vége, március eleje (függ a csapatok létszámától, a lebonyolítás rendjétől.)

Szombati és vasárnapi játéknapokkal.

§         A bajnokság lebonyolítása a nevezett csapatok számától függően kerül kialakításra.

§         A bajnokságra egy csapatba maximum három igazolt játékos nevezhető (NB/I., NB/II., NB/III., Megyei I.). A Futsal NB/I. és NB/II. bajnokságban szereplő játékosok is igazoltnak számítanak. Kikötések: egy igazolt játékos csak egy csapatba nevezhető!!! A pályán a mérkőzés ideje alatt egyszerre csak két igazolt játékos tartózkodhat!

A nevezési lapon kérjük megjelölni a csapat nevét, ahol a játékos igazolással rendelkezik!

Nem számít igazoltnak a kapus, a megyei I./B és az alatti bajnokságokban igazolt játékosok, valamint az 1992. jan. 1. után születettek.

§         Jogosulatlan pályára lépés esetén 1. alkalommal eredmény törlése + 1 büntető pont, 2. alkalommal a csapat kizárása esedékes.

§         Visszalépett, vagy kizárt csapat eredményeit törölni kell, kivéve, ha a bajnokság 50%-a már lezajlott, ebben az esetben a vétlen csapat 3:0 gólkülönbséggel megkapja a 3 pontot.

§         A mérkőzéseken a győzelem 3 pontot ér, döntetlen eredmény esetén mindként csapat 1 pontot kap, a vesztes mérkőzések után nem jár pont.

§         A bajnoki sorrend eldöntésének szempontjai:

1.      pontszám

2.      egymás elleni eredmény

3.      gólkülönbség

4.   több rúgott gól

Nevezés:

A bajnokságra az első 32 csapat nevezését fogadjuk el!

Nevezési díj: 4.500.- Ft/ mérkőzés mely magában foglalja a terembérletet, játékvezetői költséget és a torna díjazását. A nevezés elfogadásának feltétele a pontosan kitöltött nevezési lap, illetve 20.000 Ft nevezési díj előleg befizetése, mely a sportcsarnok pénztárába bármikor befizethető 2012. november 20-ig. A bajnokságra egy csapatba 15 fő nevezhető, akiknek névsorát kötelesek a nevezési lapon feltüntetni.

Az első fordulóban leadott nevezési listán, ha nincs 15 fő nevezve, akkor a csapatnak a harmadik fordulóig van még lehetősége maximum két fő nevezésére. (A 14 nevezettnél természetesen csak egyre.)

 Legkésőbb a bajnokság 1 fordulóján az első mérkőzés kezdete előtt, minden csapat köteles leadni a végleges nevezési lapot és a nevezési díj teljes összegét befizetni.

A lebonyolítás rendjéről, a nevezett csapatok számától függően, a versenybizottság egyeztet a csapatvezetőkkel és kialakít egy olyan rendszert, melyet szem előtt tartva a csapatok érdekeit, a legideálisabb.

 Torna díjazása:

Az első három csapat az elért helyezésének megfelelően oklevél, érem díjazásban részesül.

A győztes csapat 50% kedvezményt kap a XIX. Téli Teremlabdarúgó Bajnokság nevezési díjából.

A bajnokság főbb szabályai:

§         A bajnokság lebonyolítási rendszere: 5+1 fős csapatok mérkőzése. A pályán a játék elkezdéséhez, ill. a folytatáshoz minimálisan 3+1 fő jelenléte szükséges.

  • Játéktér: vonaltól – vonalig. Az oldalvonalon túlment labda bedobással és berúgással hozható játékba. A mennyezetet ért labda játékon kívülre kerül, a vétlen csapat az oldalvonalról, bedobással hozhatja játékba a labdát.

  • Mérkőzések időtartama: 2x25 perc, 5 perc szünettel. Időkérésre nincs lehetőség. A játékvezető saját döntése alapján indokolt esetben megállíthatja az eredményjelző- tábla óráját. Valamely csapat késése esetén a várakozási idő 15 perc. Háromszori ki nem állás kizárást eredményez.

  • Kapusjáték: lábbal való hazaadást, bedobást nem foghat meg. Az alapvonalon kiment labdát a kapus kézzel és lábbal is játékba hozhatja, de ebből közvetlenül gól nem szerezhető. A kapusról szöglet van!

  • Becsúszó szerelés tiltott, végrehajtója ellen szabadrúgást kell ítélni.

  • A sorfal távolsága a labdától 5 m.

A Bajnokság Fegyelmi- és Játékszabályzata

 

1. A BAJNOKSÁGBÓL TÖRTÉNŐ KIZÁRÁS:

- Azt a csapatot, amelyik a bajnokságban harmadik alkalommal sem tudott kiállni a verseny- és fegyelmi bizottság kizárhatja a bajnokságból.

- Valamely csapat megbotránkoztató viselkedése(i), vagy levonulása a játéktérről mérkőzés közben: A verseny- és fegyelmi bizottság hozhat olyan döntést is, mely a sportszerűtlen csapat bajnokságból történő kizárását is eredményezheti!

 

2. A VÉTLEN CSAPAT KAPJA A 3 PONTOT! (3-0-s) gólaránnyal az alábbiakban:

- Jogosulatlan játék megállapítása esetén.

- Ha egy csapat nem jelenik meg, illetve nem játssza le a kisorsolt mérkőzését és ezért elmarad a mérkőzés, a vétlen csapat kapja a 3 pontot, 3-0-s gólaránnyal! A vétkes csapattól a fegyelmi- és versenybizottság 3 büntető pontot levon és kötelezi a mérkőzésvezetői díj utólagos kifizetésére.

 

3. A csapatokra a várakozási idő egységesen 10 perc. A várakozási idő leteltét a játékvezető állapítja meg. A 10 perces várakozási idő letelte után a játékvezető a mérkőzés megkezdésére szólítja fel a csapatokat. Ha

ezen idő alatt egy csapat nem jelenik meg a játéktéren, vagy nem lesz játékra alkalmas állapotban (nem kezdhető meg a mérkőzés), úgy a játékvezető elmaradt mérkőzés tényeként írja be a jegyzőkönyvbe a történteket!

Ekkor a vétlen csapat kapja a 3 pontot, 3-0-s gólaránnyal! A vétkes csapattól a fegyelmi- és versenybizottság 3 büntető pontot levon és kötelezi a mérkőzésvezetői díj utólagos kifizetésére.

 

4. Bármely csapat a mérkőzést 4 fővel elkezdheti, lejátszhatja, de ha a csapatlétszám 3 főre csökken, akkor a játékvezetőnek a mérkőzést be kell szüntetnie!

Kitételek:

- Ha a létszám 3 főre csökkenése a mérkőzés első félidejének 15. percéig következik be, akkor a vétlen csapat megkapja a 3 pontot 3- 0-s gólaránnyal, és a vétkes csapattól a fegyelmi- és versenybizottság 3 büntető pontot levon.

 

5. A kisorsolt mérkőzés időpontjától csak kivételes esetben engedélyezi az eltérést a fegyelmi- és versenybizottság!

- Indokolt esetben a két csapat közötti megállapodás, valamint legalább 3 munkanappal előbb történő írásos kérelmezés a fegyelmi- és versenybizottsághoz, valamint az új időpont hivatalos kiírása a halasztás feltétele! A halasztás azzal válik a fegyelmi- és versenybizottság által engedélyezetté, hogy az elhalasztott mérkőzés új időpontját a fegyelmi és versenybizottság kiírja.

 

6. Az elhalasztott mérkőzések új időpontját a fegyelmi- és versenybizottság a -fentiekben említett- három munkanapon belül kijelöli!

Ha a megállapodott időpontban a mérkőzés nem kerül lejátszásra, akkor a nem halasztást kérő csapat kapja a 3 pontot 3-0-s gólaránnyal! A vétkes csapattól a fegyelmi- és versenybizottság 3 büntető pontot levon és kötelezi a mérkőzésvezetői díj utólagos kifizetésére.

 

7. Óvás:

- Az óvást kizárólag írásban lehet benyújtani a mérkőzést követő 3 munkanapon belül.

- Óvást csak az érintett két csapat részéről fogadunk el, külső (harmadik)

személytől nem!

- A fegyelmi- és versenybizottság hivatalból is rendelhet el Fegyelmi eljárást egy mérkőzés kapcsán!

- Óvási díj: 5.000.- Ft, melyet az óvást követő első munkanapon a Sportcsarnok Pénztárába be kell fizetni, az óvás csak így lesz érvényes!

- A jogos óvás estén a befizetett óvási díjat visszatérítjük!

 

A Verseny- és fegyelmi bizottság szankciói:

A 5 percre kiállított játékos automatikusan a sorsolásban soron következő 2 mérkőzésen nem szerepelhet!

A verseny- és fegyelmi bizottság –saját hatáskörében- eltérhet a fegyelmi szankciók mértékétől és indokolt esetben azt súlyosbíthatja, vagy enyhítheti. A Bajnokság Verseny- és fegyelmi bizottsága az MLSZ Fegyelmi Szabályzatát használja. A Fegyelmi szabályzat letölthető a www.mlsz.hu oldalról.

 

A JÁTÉKVEZETŐ:

- Minden bajnoki mérkőzésre levezetésére egy játékvezetőt kell kijelölni. A jogkörének gyakorlása abban a pillanatban kezdődik, amikor a sportlétesítmény területére lép, és akkor fejeződik be, amikor azt elhagyja.

- A játékvezető jogai:

Döntési jog: dönt a játéktér alkalmasságáról, dönt a játékosok játékjogosultságáról, dönt, hogy a labda alkalmas-e a mérkőzés lejátszására.

 

Fegyelmezési jogkör: fegyelmezési jogköre akkor kezdődik, amikor a csapatok a mérkőzés pályáján, és annak közelében tartózkodnak, és tart addig, ameddig a csapatok a mérkőzés lefújása után elhagyják a mérkőzés pályáját. Döntései a játékkal kapcsolatos tényekre véglegesek.

 

Ítélkezési jogkör: akkor van a játékvezetőnek, ha a labda játékban van.

 

- A játékvezető kötelességei:

- A sérülések elkerülésének maximális biztosítása!

- A játékvezető kiemelt kötelessége, hogy a szabályok betartásával biztosítsa a játékosok testi épségét! Semmilyen durva, meggondolatlan, veszélyes megmozdulás –az előnyszabály

esetleges alkalmazása után- nem maradhat büntetlenül.

- Mérni az időt.

- A kiállítás tényét egyértelműen jeleznie kell!

- Kiállítás esetén csak síppal indíthatja újra a játékot!

- Valamennyi kiállítást a jegyzőkönyvben tételesen ismertetni a kiállítás okának megjelölésével.

- A testi épség biztosításának elsődleges figyelembevételével előnyszabályt alkalmazni, ha meggyőződött arról, hogy döntésével a vétlen csapatot segítené, de a vétség ellen a szankciókat alkalmazza utólag (azonnal, amint a labda játékon kívülre került).

- Minden rendzavaró esetet jelenteni kell, ami a mérkőzés alatt, előtt vagy után történik.

- A mérkőzést bármikor rendkívüli esemény, rendzavarás, vihar ill. egyéb okok miatt megszakítja, vagy végleg lefújja, ha ezt feltétlenül szükségesnek tartja.

- A játékost figyelmeztetni sportszerűtlen magatartásért és, ha a játékos továbbra is sportszerűtlenül viselkedik a mérkőzés további részéből kizárni. A végleg kiállított játékos a pálya környékéről is elküldhető. Ilyen esetekben jelentést kell írni a jegyzőkönyvre vezetve az illető megnevezésével.

- A mérkőzést megszakítani, ha szerinte egy játékos súlyosan sérült.

 

A játékvezető működése:

- Ha a játékot szabálysértés, vagy egyéb ok miatt szándékozik megállítani, akkor sípjelzéssel tegye azt.

- Kiállítás esetén csak síppal indíthatja újra a játékot!

- A játékvezetőnek akár az előnyszabály rovására is biztosítania kell a játékosok testi épségét a súlyos szabálytalanság azonnali büntetésével.

- A játékvezető ellenőrzi a létszámot, számon tartja az eredményt, ügyel a cserére, feljegyzi a kiállított játékosokat, méri a játékidőt, vezeti a jegyzőkönyvet.

- A játékvezető ne engedje meg, hogy engedélye nélkül bárki is a játéktérre lépjen kivéve, ha áll a játék és jelt ad a belépésre.

-

 

A MÉRKŐZÉS KEZDETE:

- A mérkőzés kezdete előtt a térfélválasztás és a kezdőrúgás jogát pénzfeldobással kell kisorsolni. Amelyik csapat nyer, az választhat térfelet, és a másik csapat kezdi a játékot.

- A kezdőrúgás elvégzése előtt minden játékosnak a saját térfelén kell tartózkodnia.

- A kezdőrúgást sípjelre kell elvégezni. A labda akkor kerül játékba, ha kezdőrúgás helyéről a rúgó játékos a labdát előre – az ellenfél térfele felé – rúgja, és közben szabálytalanság nem történt!

- A félidő után az újrakezdés előtt a csapatok térfelet cserélnek és a kezdőrúgás joga is felcserélődik.

- Az elért gól után a gólt kapott csapat kezdőrúgással azonos módon folytatja a játékot.

- Ha a kezdés nem szabályos, minden esetben újra kell kezdeni a játékot.

- Ha kétszeri érintés történik, akkor az esetben közvetett szabadrúgást kell ítélni a vétkes csapat ellen. A kezdőrúgásból közvetlenül gól érhető el.

 

A LABDA JÁTÉKBAN ÉS JÁTÉKON KÍVÜL:

- A labda játékon kívül van:

- Ha a labda a talajon, vagy a levegőben áthalad az alap- vagy oldalvonalon teljes terjedelmével.

- Ha a mérkőzést a játékvezető megszakítja.

- Kiállítás esetén mindaddig, ameddig a játékvezető sípjelzéssel engedélyt nem adott a játék folytatására!

 

A SZABADRÚGÁSOK:

1. A szabadrúgásokat két csoportra kell osztani, közvetlen szabadrúgás (amelyből közvetlenül lehet gólt elérni), és közvetett (amelyből csak akkor lehet gólt elérni, ha a szabadrúgást elvégző játékoson kívül még egy játékos hozzáér a labdához). A játékvezetőnek a közvetett szabadrúgást kézfeltartással kell jeleznie.

 

2. Ha egy játékos szabadrúgást végez, akkor az ellenfél minden játékosának 5 méterre kell tartózkodnia a labdától addig, míg a labda ismételten játékba nem kerül. Ha egy játékos szabadrúgást hajt végre a saját büntetőterületén belülről, akkor az ellenfél valamennyi játékosának a büntetőterületen kívül kell elhelyezkednie a labdától legalább 5 méterre.

 

3. Szabadrúgásnál 5 méter kikérését bármely pályán lévő támadó játékos kérheti, s mindaddig nem lehet elvégezni, míg a játékvezető erre engedélyt nem ad.

 

4. Azt a játékost, aki szándékosan az alábbi pontok közül valamelyiket elköveti, közvetlen szabadrúgással kell büntetni, amelyet az ellenfél csapata végez el onnan, ahol a szabálysértés történt:

· Ellenfelét megrúgja, vagy megpróbálja megrúgni.

· Ellenfelét elgáncsolja, vagy megpróbálkozik ezzel.

· Ellenfelére ráugrik.

· Ellenfelét durván, vagy veszélyesen támadja.

 

· Ellenfelét megüti, vagy megpróbálja megütni ill. leköpi.

· Ellenfelét visszahúzza.

· Ellenfelét ellöki.

· A labdát szándékosan kézzel lehúzza, elüti, érinti.

· Becsúszó szerelés.

· Az ellen a játékos ellen, aki a felsorolt szabálysértéseket a saját

büntetőterületén belül követi el, büntetőrúgást kell ítélni.

 

5. Közvetett szabadrúgással büntetendő az a játékos, aki az alább felsorolt szabálysértések bármelyikét elköveti:

· Veszélyesen játszik.

· Megpróbál a labdába rúgni, miközben azt már a kapus birtokolja.

· Anélkül, hogy a labdát akarná megjátszani, szándékosan lezárja ellenfele útját (feltartás).

· A kapust löki kivéve, ha ezt a büntetőterületen kívül teszi.

· Ellenfelét meglöki, amikor a labda nincs megjátszható közelségben.

· Bírálja a játékvezetőt.

· Következetesen vét a szabályok ellen.

· Sportszerűtlenül viselkedik.

· Engedély nélkül lép a játéktérre.

· Büntetőrúgásnál idő előtt belép a büntetőterületre és a kapufáról, kapusról visszapattanó labdát megjátssza.

· Partdobás esetén kikéri az öt métert, majd mégis kézből végzi el a labda játékba hozatalát!

· A szabadrúgást arról a pontról kell elvégezni, ahol a szabálysértés

történt.

 

A LABDA JÁTÉKBA HOZATALA AZ OLDALVONALRÓL:

1. Ha a labda teljes terjedelmével áthaladt az oldalvonalon, akár földön, akár levegőben újra játékba kell hozni. Ez történhet bedobással, vagy rúgással. A játékba hozatalt annak a csapatnak kell elvégeznie, amelynek az ellenfelét utoljára érintette a labda. A labdától a bedobásnál 1 méterre kell állnia az ellenfél játékosának.

 

2. Rúgás esetén az ellenfél játékosának 5 méter távolságra kell állni a labdától.

 

3. Ha a rúgáshoz készülő játékos kikéri a játékvezetőtől az öt métert, majd mégsem rúgja, hanem kézből bedobja a játéktérre a labdát, akkor sportszerűtlenség miatt közvetett szabadrúgást kell ellene ítélni a vonalról.

 

4. A játékba hozatal bármely irányba elvégezhető, de a labdának a játéktérre kell kerülnie. A dobó, vagy rúgó játékos a vonalra is ráléphet.

Amennyiben a labdát teljes terjedelmével vonalon belülről hozzák játékba (szabálytalanul) az ellenfél játékosára szál át a labda játékba hozatalának joga.

A játéktéren kívülről elvégzett bedobás, vagy rúgás maximum 1 méter távolságból engedélyezett. Az ennél távolabbi bedobás, vagy rúgás szabálytalan, ezért az ellenfél játékosára szál át a labda játékba hozatalának joga.

 

5. A rúgásból, vagy dobásból gólt közvetlenül elérni nem lehet, amennyiben mégis a hálóba kerül a labda, a játékot kapukirúgással kell folytatni.

 

A LABDA JÁTÉKBA HOZATALA KIRÚGÁSSAL:

1. Ha a labda földön, vagy levegőben egész terjedelmével áthalad az alapvonalon úgy, hogy utoljára a támadó csapat játékosa ért hozzá, akkor a labdát kirúgással kell játékba hozni.

 

2. A kirúgást bárki elvégezheti a csapatból. A kirúgást bárhonnan a büntetőterületen belülről lehet elvégezni. A kapus kézzel és lábbal is játékba hozhatja a labdát.

 

3. Kirúgásnál az ellenfél játékosainak a büntetőterületen kívül kell tartózkodni, de nem szükséges az öt méter távolság megtartása.

 

4. A labda akkor kerül játékba, ha érintés nélkül elhagyta a büntetőterületet.

Amennyiben valamelyik játékos azelőtt ér a labdához, mielőtt az elhagyta volna a büntetőterületet, a kirúgást meg kell ismételni. Ha kirúgáskor, az ellenfél játékosa a vonalon kívül állva lábával benyúl, vagy beugrik a büntető területre, és a labda róla megpattan, vagy vissza pattan, a kirúgást meg kell ismételni.

 

5. A labda játékba hozatalánál kirúgásból közvetlenül gólt lehet elérni.

 

6. A kapu kirúgásból közvetlenül átrúgható a labda az ellenfél térfelére is.

 

7. Ha a labda játékban van és a saját büntető területén belül a kapushoz jut, kézzel gólt dobhat az ellenfél és a saját kapujába.

A szögletrúgást pontosan az alapvonal és az oldalvonal metszéspontjából (sarokpontról) kell elvégezni. A pályán belülről elvégzett szöglet érvénytelen, és meg kell ismételni!

 

A KIÁLLÍTÁS:

A játékvezető a sportszerűtlenül viselkedő játékost kiállítja. A játékvezetőnek a kiállítás tényét jól láthatóan kell jelezni.

A kiállítás lehet: 2 perces, 5 perces vagy végleges. Az 5 perces kiállításokat a játékvezetőnek a mérkőzés jegyzőkönyvébe be kell jegyezni a kiállítás okának megjelölésével.

A 2’-re és 5’-re kiállított játékos a kiállítást csak a saját kispadján töltheti le!

A véglegesen kiállított játékost a játékvezető utasíthatja a játéktér környékének elhagyására is!

A véglegesen kiállított játékos helyére 5 perc elteltével egy cserejátékos a pályára léphet.

 

2 perces kiállítás

· Szabadrúgás esetén a védő játékosnak hátráló mozgást kell végeznie a labdától 5 méteren belül, azaz nem szabad közeledniük a labdához.

· Ha a pontrúgást elvégző csapat játékosai nem kérték az 5 méter kimérését a játékvezetőtől, akkor is hátrálnia kell a labdától a védő játékosnak, ha 5 méteren belül áll. Ha a védő játékos a játékvezető egyszeri figyelmeztetése után sem kezdi meg a hátrálást, akkor 2 perces kiállítást kap. Ha megkezdi a hátrálást a pontrúgást elvégző játékos bármikor elrúghatja a labdát. Ha a hátráló védőbe rúgja úgy, hogy az nem tesz kísérletet a labda útjának eltérítésére (nem lendíti felé a lábát, nem ugrik elé), akkor folytatódik a játék. Ha a védő játékos szándékosan eltéríti a labdát úgy, hogy a hátráláson kívül más mozgást is végez (lendíti felé a lábát, elé ugrik), 2 perces kiállítást kap.

· Ha a pontrúgást végző játékos sportszerűtlenül szándékosan a hátráló ellenfélbe rúgja a labdát, hogy 2 perces kiállítást ítéljen a játékvezető a védőjátékos ellen, akkor a sportszerűtlen viselkedése miatt a pontrúgást végző játékost kell kiállítani 2 percre.

· Ha a pontrúgást elvégző csapat bármely játékosa kéri a játékvezetőtől az 5 méter kimérését, akkor csak a játékvezető sípszavára végezheti el a pontrúgást.

Ha korábban elvégzi egy játékos, akkor az 2 perces kiállítást kap.

· Sípszó utáni szándékos labdaelrúgás ill. labda eldobás esetén.

· Sorozatos reklamálás esetén.

· A labda szándékosan kézzel történő lehúzása, elütése.

 

5 perces kiállítást (a mérkőzés jegyzőkönyvébe be kell jegyezni a kiállítás okának megjelölésével):

· Durva, veszélyes játék esetén.

· A játékvezető a játékost a mérkőzés folyamán már figyelmeztette.

· Már volt 2 percese.

· A kapus a mezőnyben szándékosan kézzel érinti a labdát.

· Sérülés tettetése esetén (a játékvezető szándékos megtévesztése).

· A játékos az ellenfelét visszahúzza, fellöki, lerántja.

· Ha az alkalmazott becsúszó szerelés lábat talál.

 

5 perceskiállítást :

· A játékos ellenfelét szándékosan:

- Megrúgja ill. megkísérli megrúgni.

- Gáncsolja ill. megkísérli gáncsolni.

- Felrúgja ill. megkísérli felrúgni.

· A játékos az ellenfelét megüti vagy megkísérli megütni.

· Az ellenfelét, vagy a játékvezetőt leköpi ill. megkísérli.

· A játékvezetőt sértegeti, meglöki; illetve karját, vállát megfogja, megrántja.

· A labda játékon kívül van, azt az ellenfelébe vagy a játékvezetőbe rúgja illetve dobja.

· Akit a játékvezető előzőleg már 5 percre kiállított és újra elkövet szabálytalanságot, melyért 5 perces kiállítás jár.

 

MÉRKŐZÉS FÉLBESZAKÍTÁSA, LEFÚJÁSA, BESZÜNTETÉSE:

A mérkőzést azonnal le kell fújni, ha a játékos, a sportvezető, vagy a néző a játékvezetőt megüti, bántalmazza, leköpi, illetve a felsoroltakat megkísérli.

A mérkőzést félbe kell szakítani abban az esetben, ha a játékvezető megítélése szerint:

 

1. Valamelyik csapat pályán történő viselkedése, megmozdulásai folyamatosan veszélyeztetik, a pályán lévő másik csapat játékosainak testi épségét.

 

2. Ha olyan nézői magatartás uralkodik a játéktér környezetében, ami megfélemlíti, illetve hátrányosan befolyásolja egyik, vagy mindkét csapat játékát.

 

A félbeszakítás a mérkőzés időleges szüneteltetését jelenti! A félbeszakításkor a játékosoknak a pályán saját térfelükön kell maradniuk várva a mérkőzés esetleges folytatását, a játékvezetőnek pedig azonnal tájékoztatnia kell az aznapi forduló felügyeletét ellátó személyt (pl.: szervezőt, fegyelmi- és versenybizottsági tagot) a kialakult helyzetről. Az illetékes személy dönt a kialakult helyzetről.

 

FELHÍVJUK A CSAPATVEZETŐK FIGYELMÉT, HOGY A VERSENYKIÍRÁST, AZ EGYSÉGES VERSENY- FEGYELMI ÉS JÁTÉKSZABÁLYZATOT ISMERTESSÉK MEG A CSAPATUK VALAMENNYI TAGJÁVAL, HOGY MINÉL KEVESEBB PROBLÉMA ÉS FÉLREÉRTÉS ADÓDJON. A versenykiírás és a szabályismeret hiánya nem mentesíti a csapatokat a felelősség alól!

 A versenybizottság tagjai és elérhetőségeik:

Bori Miklós                 30/50-16-165

Kuli Attila                    30/90-26-620

Szekeres Zsolt – Játékvezetői Bizottság Elnöke

Az itt nem szabályozott kérdésekben a FIFA szabályok az irányadók.

Tápiószentmárton, 2013.10.11.

Intézményünk nyitva tartása: hétfőtől-péntekig: 8.00-21.00; Hétvégén és ünnepnapokon: 8.00-20.00

Szauna nyitva tartása (szept.28-tól): kedd, csütörtök, péntek: 17.00-21.00; hétvégén és ünnepnapokon: 14.00-20.00